Sikertörténeteink

A nehézségeink ellenére, a minden napos küzdelmekben, azért vannak örömteli pillanatok is, amikor egy reménytelennek tünő kutya sorsa mesébe illően megválltozik, ez számunkra nem más, mint a CSODA.

Azok a kutyák, akik valaha éltek menhelyen, az örökbe fogadás, a gazdásodás, az az ő személyes csodájuk. Ezen az oldalon szeretnénk bemutatni azokat a történeteket amikre különösen büszkék vagyunk..mert magunk se hittük, hogy nekik sikerülni fog….

“Vannak kutyák, amelyeket nem képeztek emberek mentésére, de ösztöneik és az emberek iránt érzett szeretetük a legnagyobb odaadásra képes.”

(Carol Bigley)

Bella

Évekkel ezelőtt, egy téli vasárnap délután mikor az önkéntesek a menhelyen dolgoztak, az akkor még erős túlzással se mondható raktárban egy kutyára találtak, aki csont sovány volt, erősen szőr hiányos, sebekkel teli. Hogy miként került oda azt a mai napig sem tudjuk, de talán jobb is… Hatalmas étvágya volt, bármit megevett, egy pillanat alatt, egyszer még a polcról is levette a patkánymérget és befalta, csodával határos módon életbe maradt. Hízni viszont nem hízott eleinte egy dekát sem, amit megevett perceken belül hátul távozott is belőle. Ennek ellenére azokban a gyönyörű aranybarna szemekben ÉLET volt, az ÉLNI AKARÁS FÉNYE. Rengeteg baja volt Bellának, súlyos bőrbetegség, tele sebekkel, szőrtelenség, emésztési problémák, a hasnyálmirigye sem működött, a gondozók hatalmas türelemmel, szeretettel kezelték Őt. Komoly anyagi megterhelést jelentett az Alapítvány számára a kezelése, százezreket emésztett fel a speciális kímélő étrend, a bőrének ápolása, a gyógyszerei, a laboratóriumi vizsgálatai…de szépen lassan elkezdett felépülni! Közel egy év után már szépen nézett ki, németországi támogatóink kiválasztották és egy júliusi napon elutazott..gazdára valamint otthonra lelt. Nekünk nagyon fájt, kicsit reméltük, hogy mindig a közelünkben marad (itt a városban) és néha meglátogathatjuk, de tudjuk jó helyre került, és gazdája mindent megtesz azért, hogy boldog élete legyen.

vlcsnap-2015-01-09-13h15m23s183

A megtalálása pillanata

Bella fejlődése

Bella fejlődése

 Noel

Három évvel ezelőtt, irodott egy cikk a kalocsai néplapban, egy kidobott mama kutyusról, és kölykeiről. Mindannyian gazdára leltek, ám egy év elteltével az alábbi képet kaptuk meg az egyik gazditól! :)

525674_10150688726885869_2137264352_n

Noel



Öreg

Úgy érzem az alábbi kép mindent elmond Öregről, ő az a kutya volt, akinek itt a városban esélye sem lett volna gazdásodni..vak, süket, öreg és rozoga, foga is alig volt már. Behozták a gondozók Öreget a telepre, amennyire tölük telik megszépítik ennek a nyugdíjjas korú kutyának az életét..az utolsó éveit. Bekerült egy kenelbe, ahol hasonló habitusú, és korú “öreghölgyekkel” lakott együtt, ez mintha megfiatalította volna, mert élénkebb lett. Aztán egy napon jött a hír: Öreg elköltözik Németországba, hát ámultunk és bámultunk..Ő???? Hát elment, és jó helye lett, lakásban tartott kutya lett, de bent a lakásban volt egy saját kis kivilágított háza, rajta a nevével: ÖREG :) jót mosolyogtunk a képen…hát Ő is révbe ért.

Sajnos 2014 őszén Öreg átlépett a szivárvány hídon, de legelább élete utolsó idejében szeretetben élt….

1959421_884901251536550_3575166280528724529_n

Öreg, az új otthonában.

11025056_607699769331225_2121555561_o

Öreg házikója :)————————————– Öreg első képe a telepen…

 

 Sava

Sava története így kezdődött:

(forrás Összefogás az Állatokért Alapítvány Kalocsa Facebook oldala )

“Kaptunk egy telefont a Bableves csárádból ma reggel, hogy egy csont sovány fehér kutyát tettek ki hozzájuk. Amint begyűjtöttünk 7 kölyköt és a mamakutyát, és haza juttatunk egy kóbor uraságot, rohantunk is érte.
Ott találtuk Savat, már kapott nevet is és 1 kis adag ennivalót, ugyanis közép ázsiai keverék létére alig van 15 kilo…
A szemeit már ugy kell keresni, mozdulni alig bír… Várunk bármi információt az esetleges gazda kilétéről, ha maga jelentkezne vastagon öltözzön…”

Nehéz dolguk volt a gondozóknak, és a hétvégi önkénteseknek is, itt ez a hatalmas csontsovány “maci kutya” aki úgy bújik az emberhez mint egy kiscica, aki alig lát, éhes, de etetni nem szabad, csak éppen annyit kaphat mint egy kismadár, naponta többször, mert ha engedtük volna neki, hogy egyen amennyit akár, halálra zabálja magát. Hosszú út vezetett addig amíg el nem érte fajtájára jellemző súlyát, mire szőre szép és egészségesebb lett..de megérte a türelmet és a kitartó munkát, mert egy hatalmas szeretet bomba lett belőle :) Egy napon pedig érte jött valaki és otthonába fogadta, azóta lett egy nagy haverja, kívánunk Neki és Családjának boldog kutyás éveket :)

 

 

 

 

 

 

 

Egy hozzászólás a(z) “Sikertörténeteink” bejegyzéshez

  1. Kicsijohn

    Üdv! A honlapot nézve az tünt fel, hogy az örökbe adás nem túl sikeres lehet, ha a kutyusokról nincs fent fénykép!!!!
    Az internet világában a sikerhez elengedhetetlen a jó reklám, amit ezek az állatok nem nélkülözhetnek!
    Érdemes lenne ezt elkezdeni, és növekedne az örökbe adások száma!!
    Kis befektetéssel idôben, nagyobb siker a kutyáknak! Ez csak egy észrevétel. Akár a facebookos is érdemes lenne weboldalt készíteni, oda képeket feltenni! Lehet hogy már van de még nem láttam!
    Tisztelettel Kicsijohn!

    Válasz

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>